REINKARNÁCIÓ

1.RÉSZ.

A REINKARNÁCIÓ kifejezés a latin re-incarnatio szóból származik,Indiában már Kr.e.800-ban tanították.A lélekvándorlás vagy reinkarnáció elsősorban teozófiai és antropozófiai irányzatokra jellemző nézet, amely szerint az emberek lelke haláluk után bizonyos idő elteltével új ember testében ismételtem megszületik. A keleti vallások szerint az ujjászületések sorozata addig folytatódik, amig az egyre tökéletesebb életek során az egyén meg nem szabadul a karmájától, és el nem éri a NIRVÁNA állapotát.Ezen szemléletek szerint a KARMA az ok, és okozat,viszonya,kölcsönhatása, és a KARMA törvénye szerint minden cselekedetünk egy annak megfelelő következménnyel jár. Az ember ősszes cselekedetének következményével előbb vagy utóbb találkozik, hogy a következményt átélje, átszenvedje, vagy hogy előnyeit élvezze, ha a cselekedet jó volt.” AZ EMBER TEHÁT MINDEN CSELEKEDETÉÉRT FELELŐS,ÉS VISELNI KELL ANNAK KÖVETKEZMÉNYEIT.”!!! Ha rájön cselekedetének mivoltára, és azt jóvá teszi, ezzel feloldja a rá vonatkozó KARMÁT és megszabadul annak következményeitől.Az elöző élet nem megoldot és nem kiegyenlitett cselekedetei ( negatív karma) adják azt a tartalmat, amely megfelelő időpontban az ÚJJÁSZÜLETÉST keresi. A TESTET ÖLTÉS AZ INKARNÁCIÓ, és ennek megismétlődése a REINKARNÁCIÓ.Amit ebben az életben az ember nem valósít meg, magával viszi a következőbe. A REINKARNÁCIÓ és a KARMA törvényéből kifolyólag az embernek folyton mérlegelnie kell mindennapi életének tetteit, hogy azokkal oldotta, vagy netán súlyosbította a KARMÁJÁT.A Cél az,hogy az ember ai ismételt inkarnációk sorozatán át lelkileg-szellemileg fejlődjön, vagyis ,hogy minden inkarnációban különb emberként haljon meg,mint amilyennek született. Minden egyes inkarnációban az ember más-más földi környezetet és életsorsot kap, különben fejlődése egyoldalúvá válik. A halál.és az újjászületés közötti időt a lélek a másvilágon tölti. Az ember a Földre való születése előtt a leendő inkarnáció KARMÁJÁT…

Vége az első résznek.

Foly.köv.